Már a XIV. században létezett a szaloncukor őse

A francia fondantcukor, a szaloncukor ősének és alapjának első említése a XIV. századból maradt ránk. A fondantcukorkát a XVII. században Pierre Andre Manion francia cukrász vitte Németországba, majd innen Magyarországra. A karácsonyfa állítás szokását nyugatról vettük át, de a szaloncukorral való díszítés döntően magyar szokás. A szaloncukor receptje a XIX. század végi receptkönyvekben már megjelenik, Kugler Géza, az 1891-ben megjelent „Legújabb nagy házi cukrászat” című könyvében már 17 féle szaloncukor receptet ajánl.

Jókai fáját már "szalonczukkedlivel" díszítették

Az első karácsonyfát Luther Márton állította 1536-ban, Wittenbergben. Magyarországon a karácsonyfa és a szaloncukor a századfordulón vált divatossá. A reformkorban jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba, azaz szalon, ahol fenyőfát állítottak, melyet édességekkel dekoráltak, így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Magyarországon Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója állított először fenyőfát karácsonykor az 1820-as években. Jókai családjában az 1870-es évektől a karácsonyfát „szalonczukkedlivel” díszítették.

Idő kellett, amíg megjelent a különféle ízesítések

Magyarországon a szaloncukor gyártás gépesítése több cég nevéhez is köthető. Gőzgépekkel felszerelt csokoládégyár már 1883-tól üzemelt a Szentkirályi utcában a Bonbonetti jogelődjeként. Gerbeaud és Kugler 1886-ban alapította meg csokoládégyárát, 1941-ben pedig a Vágóhíd utcában megnyílt a legnagyobb csokoládégyár.

A leghosszabb ideig a csomagolásban őrizték meg a kézi munkát. Sok kis műhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt a dekoratív édességre. Az 1980-as évek előtt gyakorlatilag kétféle szaloncukor létezett: a konzum és a zselés. De nem sokkal később megjelentek a legkülönbözőbb ízesítésű szaloncukrok: a karamellás, marcipános, gesztenyés, rumos-meggyes, diós és megannyi finomság.

Hogyan készül a szaloncukor?

A szaloncukor gyártása többféle módon történhet. Másképpen készül a töltött, a mártott és az öntött szaloncukor (Gombóc Artúr bizonyára mindent szereti).
A töltött szaloncukroknál a gyártás a krém készítésével kezdődik, majd egy ún. csokihüvelyt képezünk, amelybe a kész krémet betöltjük, és egy csokiréteggel zárjuk le az alját. Hűtés után kiszedjük a formából a szaloncukrokat, amelyek ezután szemenként csomagolásra kerülnek. A töltött szaloncukrok jellemzője, hogy kb. 50 % a csokoládé bevonattal és 50 % különbözős ízesítésű, pl. konyakmeggy-trüffel krémmel készülnek.  A fémgőzölt fóliába bújtatott szaloncukrokat végül az íznek megfelelő tasakokba vagy dobozokba csomagolják.

A mártott szaloncukor fondantjához hozzáadunk tejport és egyéb összetevőket (pl. a rumosmazsolás íznél mazsolát). Ezt összekeverjük, majd egy formázó berendezésen kialakítjuk a szaloncukor formáját. Ezután következik a legalább 20 % csokoládéval vagy kakaós bevonómasszával történő mártás.  Mártás után a szemeket lehűtjük és csomagoljuk a kész szaloncukrokat.

Az öntött (leggyakrabban zselés) szaloncukor kristálycukor, pektin és ízesítéstől függően egyéb összetevők 122 °C-ra történő főzésével készül. A zselét melegen formába öntjük, majd 8 óra múlva, amikor megszilárdult, kivesszük és a legalább 20% 36°C-os bevonat kerül rá. A hűtés után jöhet a csomagolás.

Hogyan vásárolj szaloncukrot?

Fontos, hogy a magas táplálkozási értékű anyagokból minél több összetevő legyen. Keresd a gyümölcstartalmat (pl. liofilizált gyümölcspehely), a kókuszt, a mazsolát, a mogyorót, joghurtport, marcipánt stb., ám kerüld messze a kizárólag „ízű” termékeket, pl. vajkaramellást válassz a csak karamella ízű helyett. Ha figyeled az összetevők sorrendjét, sanszos, hogy minőségi, finom szaloncukrot viszel haza.