Mindenki Tóth Gabit tartotta a nagy esélyesnek, aki még csak a legjobb négybe sem került be: rengeteget bőgött emiatt a fiatal énekesnő, majd a Facebookon támadta kissé burkoltan a győztes Compact Discót: "Köszönöm mindenkinek, hogy szavaztatok rám. Nem hazudok, szomorú vagyok nagyon, de erősít, hogy ti és az igazság mellettem áll, és én is kiállok mellette!" - írta, majd zokogott tovább, hogy ő erre a produkcióra és szakmára áldozta az életét. WTF, drága Gabi, ezek szerint akkor a Compact Disco nem érdemelte meg a voksokat?

Noha a Király-tesók apjának neve régi, jól hangzó név a popszakmában, kiterjedt kapcsolatrendszerrel, Király Tamás mégis mélyen felháborodott, amikor Linda, Viktor és Ben "világszínvonalú produkciójára" egyetlen zsűritag sem szavazott, és a Király-rajongók ujja sem zsibbadt el az SMS-küldözgetéstől. "Magyarország mutyiország" - mondta dühösen a zenei producer, aki az elmúlt évek során számos kaput nyitott meg saját gyermekei előtt kapcsolati hálójának köszönhetően. Ez természetesen nem kisebbíti a Király-gyerekek tehetségét, de azért elgondolkoztató, ki beszél éppen mutyizásról.   

Ezalatt a közösségi portálokon több ezer rajongó adott hangot felháborodásának, amiért nem az ő kedvence nyert: szemmel láthatóan mindenkit meglepett, hogy a Compact Discóé lett a lehetőség, akik mögött nincs se Megasztár, se X-Faktor, de még csak egy sovány kis Csillag születik sem. Tény, hogy Tóth Gabi vagy a Király-tesók ismertebbek, mint a Compact Disco, ugyanakkor szakmai értelemben mégis ez az produkció, ami magasan a többi fölé emelkedett. Ezt még akkor is el kell ismernünk, ha egyébként nem szeretjük a műfajt, amit a Compact Disco képvisel.

És ami még a szakmai zsűri véleményénél is fontosabb: a dalfesztivál elődöntője az elmúlt időszak legnézettebb műsora volt, egy millió ember nézte, több százezren szavaztak a kedvenc dalukra, előítéletek és konspirációs teóriák nélkül. Miért nem lehet a szakma és a közönség véleményét méltósággal elfogadni, és sportszerűen gratulálni a győztesnek, akárki is legyen az? A karriertörténetünk, lelki fejlődésünk szempontjából a legfontosabb, hogy megtanuljunk igent mondani mások sikerére, hiszen azzal magára a sikerre mondunk igent.